Hello...megint. Több, mint egy hónap után...
Sok minden történt, van amire inkább nem térnék ki..
Porcelain and the Tramps - You Want
Megint újrakezdődtek a rosszul léteim, a depresszióm...le vagyok hangolva szinte mindig és hangulatingadozásaim vannak..eleve nehéz engem elviselni, de most...
Szombaton megyek partyzni, Nippon Grove-ra, hát nem fűzök hozzá túl sok pozitívat, meglátjuk..mondjuk az jól hangzik, hogy lesz külön J-rock terem..
Nyár van, mégsem élvezem annyira, mint kéne..nem érzem, hogy nyár lenne...állandóan dolgozom kb a semmi pénzért, de muszáj, különben nem fogok tudni elmenni természetgyógyászhoz terápiára, amit nagyon szeretnék, mert az utolsó évem jön gimiben és elég rázós lesz..ez az év egyszer épp elég volt, borzalmas volt..
Szinte naponta rosszul lettem suliban, összeestem, ilyenkor a fél napot az orvosiban töltöttem vagy elmentem háziorvoshoz igazolásért, aki kiírt a hétre, hogy pihenjek itthon. Az osztályfőnököm mondta, hogy már rég el kellett volna vitetnie engem a mentősökkel...nem egyszer volt, hogy eszméletemet vesztettem.
Nem egy idegösszeomlásom volt már, persze orvoshoz nem mentem vele, barátom mondta, hogy azom van, én nem tudtam róla..
A pszichológus is ezt javasolta..a sok hiányzásom miatt meg jó,hogy nem kell osztályt ismételnem..szerencsére jegyeket szedtem össze, így évvégi vizsgákra sem volt szükségem.
Egy fal volt körülöttem felépítve, amit nagyon nehéz lerombolni, de már úgy ahogy sikerült..kiderült, hogy sokan vannak mellettem és támogatnak, szeretnek, aminek nagyon örülök/örültem.
Nem is tudják talán mennyire.
Mindvégig mellettem voltak és szerettek, de a fal miatt nem vettem észre, de kinyílt a szemem..teszem hozzá: szerencsére. Talán most nem lennék itt, ha ezek az emberek nem lennének nekem.
Nagyon hálás vagyok nekik.
Persze vannak emberek, akik feltűnnek és el is tűnnek az életemben, ami nem baj egyes esetekben..például nem rég megáldott a sors egy elég érdekes emberrel...elkényeztetett...ráadásul még bunkó is :') kikérte magának, hogy mi az, hogy én szinte sose érek rá és hogy mondhattam volna ezt neki..én írtam neki, hogy bocsánat, hogy nekem meg kell dolgoznom a pénzért, és azért amim van...és nem kakilom a pénzt.
Vannak emberek, akik megint feltűntek az életemben, aminek örülök, mert azt hittem többet nem beszélek már velük az életben, de hiányoztak...az egyikkel például lelkiztem is nem olyan régen...amire ezelőtt sose gondoltam volna, hogy pont vele fogok dolgokat megbeszélni..kibeszélni magamból.
Holnap megyek vele sushizni.
Vannak új emberek is, akikről sosem gondoltam volna, hogy megismerhetem őket..de mégis.
Sose gondoltam volna, hogy az egyik ilyen emberben mennyi olyan dolog van, ami bennem is megvan...mind lelki szinten, mind gondolkodásban...problémákban...ami sajnos, nem túl pozitív, de nemsokára leülünk beszélgetni és biztos vagyok benne, hogy tudunk egymásnak segíteni egy s másban. Ő idősebb nálam.
Van egy másik lány, akit régen nagyon megszerettem volna ismerni, de bizonyos (rossz) okok miatt nem lehetett, de most ő is benne van a jól megszokott csapatunkban és úgy veszem észre ő is megkedvelt engem és egyre jobban tárulkozik előttem is.
Térjünk kicsit vissza..még június körülre..próbáltam magam 'feldobni' különböző módszerekkel (nem, nem drogra és alkoholra gondolok)...zene, társaság..ment is..mindig mondogattam magamban, hogy nem, nem szabad még jobban lesüllyednem, meg kell próbálnom egy jobb életet kezdeni, negatív gondolatok nélkül. Ment is..egy darabig, most visszatérni látszik a dolog, de nem akarom..még sem tudom megakadályozni a rossz kedvet és negatív gondolatokat...mindig van valami dolog ami visszajön, amire vissza emlékszem akaratom ellenére is és teljesen összetör engem...belezuhanok abba a bizonyos fekete lyukba és nem tudok kijönni...saját magam bántásáról se tudok leszokni teljesen, főleg, ha ideges vagyok..nem megy..pedig tudom, hogy a nyomokat nem tüntethetem el utána, de egyszerűen muszáj...sok dolog van, ami bánt, amit egyszerűen nem tudok elfelejteni és meg nem történtté tenni az életemben..ez az egyik legnagyobb bajom...a múlt..néha a jövő is aggaszt, de tudom azzal nem szabad foglalkozni sokat, mert beleőrülök..ahogy a múlt állandó felhánytorgatásába is bele lehet őrülni..
Girugamesh..:(
'someday will we see each other again?' :(
